Szójegyzék
| Kifejezés | Meghatározás |
|---|---|
| A | |
| A kopás mértéke |
|
| Alakváltozás |
|
| Alámetszés |
|
| Alapfém | Hegesztőfémmel történő hegesztéskor az alapfém az összeillesztendő anyagokat jelenti. Hegesztőfém nélküli hegesztéskor az alapfémet hegesztőanyagnak is nevezik.
|
| Ausztenit szerkezet | Az ausztenit szerkezet a gamma-fázisú vas (γ-Fe) szilárd oldata, amely egy vagy több elemet tartalmaz. Ez a szerkezet akkor jön létre, amikor az acélt magas hőmérsékletre hevítik (általában 900 °C körül). A lapközéppontos köbös rácskristály-szerkezet puhává és szívóssá teszi az acélt, ellenáll a korróziónak és nem mágneses.
|
| B | |
| Berillium-réz | A berillium-réz általában olyan berillium-réz ötvözetet jelent, amelyet úgy állítanak elő, hogy berilliumot adnak a rézhez, amíg a készítmény több százalékpontnyi berilliumot nem tartalmaz. Miközben a berillium-réz megőrzi a réz olyan tulajdonságait, mint a jó megmunkálhatóság, a magas elektromos és hővezető képesség, valamint a korrózióállóság, a speciális acéléhoz hasonló nagy szilárdságot és nagy rugalmasságot mutat.
|
| Beszívódás |
|
| Betét | A betét egy különálló öntőelem, amely a fém öntőforma egy részének cseréjére vagy beállítására szolgál. Ha a pontossági ellenőrzést igényelő szakaszokhoz, mint pl. üregek, magok, stancolók és szerszámok betétet használnak, azzal általánosságban javítható a minőségi karbantartás és a minőségirányítás hatékonysága, és csökkenthetők a költségek. |
| BGA | A BGA (golyós mátrix tokozás) egy olyan félvezető-csomag, amelyben a rácsmintában elhelyezett forrasztógolyók szolgálnak külső csatlakozókapcsokként. A BGA-kat általában felépítéses módszerrel állítják elő, amelyben egy NYÁK-ból álló alaplemezt epoxigyanta rétegekkel laminálnak. Mivel a méretük kompakt és több külső csatlakozással rendelkeznek, a BGA-kat általában számítógép CPU-ban (processzor), GPU-ban és hasonló egységek csomagjaként használják. |
| C | |
| Charpy-féle ütővizsgálat |
|
| Charpy-féle ütővizsgálati próbadarab |
|
| Csapágy |
|
| Csavartest |
|
| Csiszolószalagos csiszoló | Csiszolószerszám, amely egy motor által forgatott csiszolószalag segítségével polírozza az anyagot, és általában csiszológépnek vagy szalagcsiszolónak nevezik. A csiszolószalagos csiszolók az anyagok sarkainak eltávolítására (élletörés), felületek csiszolására vagy polírozására, illetve a sorják eltávolítására szolgálnak úgy, hogy az anyagokat érintkezésbe hozzák a szalaggal (rögzített csiszoló) vagy a csiszolót hozzák érintkezésbe az anyaggal (kézi csiszoló). Mivel a megmunkálás során forgács keletkezik, sok csiszológép porelszívóval van felszerelve. |
| Csúszka | A csúszka vagy más néven szerszámszán a prés függőlegesen oda-vissza mozgó része. A motor forgása a főtengelyre kerül át. Ezt a mozgást a hajtórúd továbbítja, amit visszatart a csúszkavezető fogantyú, ami így függőleges, oda-vissza mozgást eredményez. Más szóval, az eredeti forgó mozgást a csúszka a préseléshez szükséges függőleges mozgássá alakítja. Egy autóban ez a kapcsolat épp fordítva van jelen. A dugattyúnak a motor hengerében kialakuló nyomás által okozott függőleges mozgása a főtengelyre továbbítódik, majd a hajtáshoz szükséges forgóerővé alakul át.
|
| D | |
| Deformáció |
|
| Dőlésszög |
|
| Dörzsölődés |
|
| E | |
| Egyenetlen felületű lap |
|
| Egysíkúság | |
| Ellenállás (Ω) | Az ellenállás (Ω: ohm) annak az ellenállásnak a mértéke, amely rontja az elektromosság (elektronok) áramlását. Fémhuzal meghúzásakor a keresztmetszete csökken, hossza pedig megnő, ami nagyobb ellenállást eredményez. Ezzel szemben, ha egy fémhuzalt összenyomnak, az ellenállása csökken. A fém ellenállása egy bizonyos állandó alapján a fém nyúlásával vagy összenyomódásával arányosan változik. Ezt az elvet használják a nyúlásmérők, amelyeket egy céltárgyhoz rögzítenek az ellenállás változása alapján történő nyúlás mérésére. |
| Élletörés | Az élletörés eltávolítja az éles széleket olyan anyagokról, mint a fém, a műanyag vagy a fa. A élletörés az élvágási folyamat egyik típusa. A sarkot adott szögben levágó élletörésen kívül más élvágási eljárások is léteznek, mint például a lekerekítés, amely az élnek kerek formát ad, és a finom élletörés, amely során az élt körülbelül 0,1 mm és 0,3 mm (fémélek esetén) közötti tartományon belül finoman munkálják meg. Az élvágáshoz használt szerszámok az anyagtól és a vágandó alakzattól függően eltérőek. Fémélek megmunkálásakor élvágásra optimalizált szerszámokat, például leélező marókat és ferde szármarókat használnak. Kézi megmunkáláskor pl. reszelőket vagy csiszolószalagos csiszolókat használnak. |
| Elvezető | A kovácsolószerszámban az elvezető egy olyan útvonal, amely lehetővé teszi, hogy a felesleges anyag a szerszámból a csatornába kerüljön. Az elvezető javítja a szerszám anyaggal való feltöltését, miközben szabályozza az anyag kiáramlását a csatornába, a csatorna pedig megakadályozza, hogy a széles sorjaképződés terhelésnövekedést okozzon.
|
| Erózió | Az erózió olyan anyagkárosodást jelent, amely a folyadékcseppek, gőzbuborékok vagy szilárd részecskék által okozott mechanikai hatás eredménye. A károsodások típusai közé tartozik az összenyomódás, kivájás, repedés, forgácsolás és hámlás által okozott képlékeny deformáció. Ezt a kifejezést eredetileg a geológiában az erózió természeti jelenségére használták, de ma már olyan kifejezésként is használatos, amely az iparban előforduló hasonló jelenségekre utal. Az erózió bizonyos típusaira utaló hasonló kifejezések közé tartozik a kavitációs károsodás, az erózió-korrózió és az ütközési korrózió.
|
| Exponenciális kúp |
|
| F | |
| Felület |
|
| Felületszereléses technológia (SMT) | A felületszereléses technológia (SMT) egy olyan módszer, amelyben az elektronikus alkatrészeket nyomtatott áramköri lap (NYÁK) felületére szerelik fel. Az alkatrészek felületre szerelhető eszközök (SMD-k) formájában közvetlenül ráforraszthatók a NYÁK felületére. Az a csatlakozó, amelyre SMD-t forrasztanak, a lap. |
| Felületi textúra |
|
| Felületszerelt eszköz (SMD) | A felületszerelt eszköz (SMD) egy elektronikus alkatrész, amelyet a NYÁK felületére szerelnek fel. Összehasonlítva az átmenő furatú eszközökkel, amelyeket úgy szerelnek fel, hogy tüskéket helyeznek a NYÁK-ban lévő lyukakba, a NYÁK ugyanazon területére több SMD szerelhető fel. Ez lehetővé teszi, hogy a NYÁK-ok és SMD-k kisebb méretűek legyenek, és az eszközök sűrűbben felszerelését. A szerelési hatékonyság is magasabb, mivel a folyamatok sorozata könnyen automatizálható. |
| Fém öntőformák kopása |
|
| Ferdeségi szög | A ferdeségi szög a terméken és az öntőforma-alakzatokon előre meghatározott szögre utal, amely megkönnyíti az öntött műanyag termékek eltávolítását az öntőformákból. Úgy tartják, hogy a szükséges szög 1° körül van. Azonban 2°-os vagy annál nagyobb ferdeségi szögre lehet szükség, ha felületi textúrát alakítanak ki az öntőforma leválasztásának megkönnyítése érdekében. Ha a tartományon belül a lehető legnagyobb ferdeségi szöget választják ki, amely nem zavarja a termék funkcióit vagy megjelenését, azzal megelőzhetők a terméknek az öntőformából történő eltávolításakor felmerülő problémák.
|
| Feszültségkoncentráció | A feszültségkoncentráció egy olyan jelenség, amely során a feszültség egy lemez, rúd vagy más mechanikai vagy szerkezeti alkatrész egy meghatározott részében összpontosul, ahol a keresztmetszete hirtelen megváltozik egy lyuk, bevágás, idegen anyag vagy más okból kifolyólag.
|
| Fészekmunkálás | A fészekmegmunkálás egy kör, négyzet vagy más zárt vonal belsejéből távolítja el az anyagot meghatározott mélységű marással. A fészekmegmunkálásnak különböző típusai vannak, ideértve a lépcsőzetes megmunkálást és a szigetmarást, amely az eredeti alakzat egy részét a fészekben hagyja. A felhasznált szerszámok az anyagtól és a megmunkálás részleteitől függően eltérőek. Használhatnak szármarót, sugaras szármarót, leélező marót, golyós szármarót, valamint szármaró és golyós szármaró kombinációját.
|
| Fogvastagság |
|
| Folyasztószer | A folyasztószer egy olyan anyag, amelyet hevítés előtt a forrasztási helyeken alkalmaznak. A folyasztószer a NYÁK megtisztítására szolgált, és lehetővé teszi a forraszanyag könnyebb eloszlását a felületen. A folyasztószer eltávolítja az oxidokat és a szennyeződéseket a forrasztási felületről, megakadályozva az oxidációt a melegítés során. A forrasztás felületi feszültségének csökkentésével növeli az olvadt forrasztóanyag nedvesíthetőségét is a kötési felületen. A folyasztószerek lehetnek szervesek és szervetlenek. A szervetlen folyasztószerek főként sósavat, cink-kloridot és ammónium-kloridot használnak. |
| Forgácsolás | A forgácsolás olyan jelenség, amely során a vágószerszám vagy a penge csúcsán apró forgácsok keletkeznek a vágás, préselés vagy egyéb megmunkálás során. Ez a jelenség a megmunkálás során kapott azonnali ütés, továbbá a szerszám vagy a gép rezgése miatt is előfordulhat, amely közvetlenül a penge hegyére adódik át.
|
| Forrasztásnyom | |
| Forrasztószalag | |
| Funkcionalitásértékelés | A funkcionalitásértékelés egy minőségügyi mérnöki módszer, amely egy termék vagy alkatrész alapvető jellemzői eltérésének mértékét méri különböző környezetekben a műszaki színvonal gyakorlati értékelésének gyorsan elvégzésére. Egy termék vagy alkatrész tényleges jellemzőinek megítélésekor általában nagyszámú elemet értékelnek, ideértve a megbízhatóságot is. Azonban még akkor is előfordulhatnak hibák a piacra kerülő termékekben, ha a termék átmegy ezen az értékelésen. A funkcionalitásértékeléshez használt pontos módszerek a felhasználási céltól és a szolgáltatási környezettől függően eltérőek. A funkcionalitásértékelések megfelelő alkalmazása lehetővé teszi a termékek és alkatrészek gyakorlati teljesítményének pontosabb értékelését.
|
| G | |
| Gödrösödés | A gödrösödés a helyi vagy foltos erózió vagy korrózió egyik formája. A gödrösödés általában a fogaskerekek felületén jelentkezik a fáradás miatt, de a fogaskerekeken a használat kezdeti szakaszában is előfordulhat. A terhelés azokon a helyeken összpontosul, ahol maximális felületi egyenetlenségek vannak a hajtómű felületén, és az érintkezési feszültség egy bizonyos mélységben a felület alatt maximális nyírófeszültséget generál. Ez a feszültség finom repedéseket hoz létre, amelyek megnőhetnek, és a hajtómű felületének darabjai leeshetnek. Előfordulhat, hogy a kezdeti szakaszban előforduló gödrösödés nem nő tovább.
|
| H | |
| Hajlítási sugár |
|
| Hámlás |
|
| Hegesztési gyöngy |
|
| Hengeralakítás | A hengeralakítás egy olyan eljárás, amely a fémlemezt tekercs alakúvá alakítja forgó szerszámok, úgynevezett tekercsek segítségével. Ez egy olyan átalakítási eljárás, amelyben több formázóállvány egymás után több lépésben meghajlítja és plasztikusan deformálja a fémlemez szalagot, hogy folyamatosan a kívánt keresztmetszetű termékeket állítsák elő. Egyes hengeralakító berendezések számos egyéb folyamatot is magukban foglalnak, például az automatikus hegesztést csövek és egyéb összetett formájú termékek folyamatos előállítására.
|
| Hőkezelés |
|
| Holtjáték | A holtjáték olyan hézag vagy játék, amelyet szándékosan hagynak egy pár, egymáshoz kapcsolódó fogaskerék mozgásának irányában, hogy biztosítsák a túlzott terhelés nélküli sima forgást. Az elégtelen holtjáték csökkentheti a hajtómű élettartamát a fogaskerekek felületeinek megnövekedett kopása miatt, amelyet az elégtelen kenés okoz. A túl nagy holtjáték viszont a gép élettartamát csökkentheti, mivel a fogaskerekek rossz kapcsolódása zajt és vibrációt okoz.
|
| Hőmérséklet profil | Az újraömlesztés eljárás hőmérsékleti profilja a forrasztási hőmérsékletet és időviszonyokat, valamint ezeknek a feltételeknek a grafikus ábrázolását jelöli. A forrasztási folyamat hőmérsékleti profiljai felhasználhatók NYÁK-ok és elektronikus alkatrészek hőmérsékletállóságának tesztelésére és értékelésére.
|
| Hőtágulási együttható | A hőtágulási együttható egy tárgy hőtágulási arányára utal, amely az állandó nyomáson történő hőmérséklet-változásából ered. Az egységnyi térfogatra jutó tágulás mértékét, amikor egy tárgy hőmérséklete 1°C-kal emelkedik, térfogati tágulási együtthatónak nevezzük. A szilárd tárgy hosszának az egységnyi hosszon történő növekedését a hőmérséklet 1°C-kal történő emelkedése során lineáris tágulási együtthatónak nevezzük. |
| Hullámosság | |
| Huzalkötés | A huzalkötés az IC és LSI áramkörök csupasz chipjeit vagy lapkáit közvetlenül a NYÁK-ra szereli, és vezetékekkel csatlakoztatja a kártyán lévő mintához. Ezt a folyamatot tisztatérben hajtják végre, ahol alacsony a por. A huzalkötés a chip on board (COB) néven ismert szerelési folyamat egyik lépése. A specifikációktól függően a chipek a COB szerelés előtt vagy után is felszerelhetők. |
| Húzófeszültség | A húzófeszültség olyan erő, amely egy tárgy belsejében keletkezik, amikor az húzóerőnek van kitéve (az az erő, amely kifelé húzza).
|
| I | |
| Illesztési tűrés | Az illesztési tűrés a tengely és a furat illesztési foka (megengedett tartománya). A megadott illesztési tűrés a feltételektől és a felhasználástól függően változik. Például egy tengely lehet teljesen rögzítve a furatban, vagy folyamatosan foroghat.
|
| Izod-féle ütőszilárdsági vizsgálat | |
| K | |
| Karbonszállal erősített műanyag (CFRP) | A karbonszállal erősített műanyag (CFRP) szénszálakkal megerősített műanyag, amely nagyobb szilárdságot és merevséget biztosít, mint önmagában a műanyag. A CFRP elsősorban hőre keményedő polimereket használ, például epoxigyantát, telítetlen poliészter gyantát, vinil-észter gyantát vagy polimidet. A CFRP hőre lágyuló gyantákat is használ, például poliamidot, polikarbonátot, polifenilén-szulfidot vagy poliéter-éter-ketont (PEEK). A CFRP a jellemzők széles skálájával rendelkező kompozíciók előállítására szolgál, a szénszálak és a gyantaanyagok adott kombinációjának megfelelően.
|
| Keresztirányú sraffozás | A keresztirányú sraffozás olyan minta, amely két egymást metsző párhuzamos vonalból áll, amelyeket köszörülési jelek hoztak létre. A keresztirányú sraffozási minta például úgy hozható létre, hogy a köszörűkövet a forgó céltárgy forgási irányára merőlegesen, nem pedig a forgási iránnyal párhuzamosan mozgatják.
|
| Kifáradási hiba | Kifáradási törés akkor következik be egy tárgyban, amikor a repedés a törést okozó feszültségnél (statikus törési feszültség) kisebb ismétlődő feszültséget generáló külső erőhatás eredményeként fokozatosan nő, ami végül teherbírás-csökkenést és törést eredményez.
|
| Kipattogzás |
|
| Kivetített terület | A fröccsöntés során a kivetített terület annak az árnyék területe, amely akkor keletkezik, ha egy megformált terméket egyenletes megvilágítással megvilágítanak. A fröccsöntéshez szükséges öntőforma-feszítő erő (F: tf) a teljes kitöltendő terület (A: cm2) és az öntőforma-üregben lévő nyomás (p: kgf/cm2) alapján számolható ki. A képlet az alábbi. F = px A / 1000 * A belső nyomás (p) MPa vagy kgf/cm2 egységekben adható meg. Ezeket az egységeket a következő képlettel lehet átváltani. 100 kgf/cm2 = 9,8 MPa |
| Kivezetések emelkedése | |
| Konzol | A konzol egy gerenda, amely csak az egyik végén van rögzítve. Az építészetben a konzolokat olyan helyeken használják, mint az ereszek, a bejáratok és az erkélyek feletti félnyeregtetők. Mivel a konzolokhoz nincs szükség oszlopokra, szabad teret lehet kialakítani alattuk. A konzolok nagyobb valószínűséggel hajlanak meg, mint az azonos hosszúságú hagyományos gerendák. A konzol felső oldalának minden pontja húzóerőnek, míg az alsó oldalon lévő összes pont nyomóerőnek van kitéve. Ennek eredményeként mindezt figyelembe kell venni a konzolok tervezésénél és számításánál. |
| Kúp |
|
| L | |
| Lap | A lap egy NYÁK-on kialakított vezetőképes mintázat az eszközök szerelése és csatlakoztatása céljából. A lapok tartalmazzák a felületszerelt eszközök (SMD-k) alátéteit, lyukakat a vezetékek felszereléséhez, és a vezetőképes mintázatokat a nyílások körül. |
| Legömbölyítés | |
| Lelógás |
|
| Leélezett felület |
|
| Lineáris kúp |
|
| M | |
| Mag | A szerszámmag egy domború résszel rendelkező apa szerszámra utal. A legtöbb esetben ez rendelkezik azzal az alakzattal, amely a megformált termék belsejét kialakítja. A fröccsöntésben használják, a mag a mozgó elem.
|
| Maradékfeszültség | A feszültséget a tárgy belsejében olyan külső erők generálják, mint a húzás, az összenyomás, a hajlítás és a melegítés. A maradékfeszültség az a feszültség, amely a külső erőhatások megszűnése után is a tárgyban marad. A maradékfeszültséget belső feszültségnek, inherens feszültségnek, kezdeti feszültségnek és összeszerelési feszültségnek is nevezik. |
| Martenzites szerkezet | Martenzites szerkezet akkor keletkezik, amikor az ausztenitet kioltásra hevítik. Ez egy metastabil szilárd oldat, amely testközéppontú tetragonális vagy testközéppontú köbös kristályszerkezettel rendelkezik, és az eredeti ausztenittel azonos kémiai összetételű. Az ausztenitet gyorsan lehűtve diffúzió nélküli átalakulással egy tűszerű szerkezet jön létre az MS (martenzites átalakulás kezdőpontja), illetve az alatti hőmérsékleten. Ez a szerkezet kemény, rideg tulajdonságokat ad az anyagnak. A kioltott martenzit nem egyensúlyi és instabil szerkezetű. A martenzit általában edzve van, hogy megfelelő mechanikai tulajdonságokat biztosítson.
|
| Mikrorepedések | A mikrorepedések olyan finom repedéseket jelentenek, amelyek korrózió vagy kémiai változás következtében keletkeznek. A korrózió okozta mikrorepedések a feszültség hatására befelé fokozatosan nőhetnek, és végül komoly törést eredményezhetnek. Ezt a folyamatot stresszkorróziós repedésnek (SCC) nevezik. |
| Műanyagáramlás | A műanyagáramlás visszafordíthatatlan deformáció, amely egy bizonyos határt meghaladó igénybevételnek kitett anyagban fordul elő. Egy bizonyos szintet meghaladó külső erőhatásnak kitett tárgy folyékony módon deformálódik. A műanyagáramlás olyan deformációra utal, amely a külső erő megszűnése után is megmarad.
|
| N | |
| Nyíróerő | A nyírás úgy működik, mintha ollóval vágnánk el egy tárgyat. Amikor egy pár párhuzamos erő hat egy tárgyra egymással ellentétes irányban, a tárgyra olyan erőhatásoknak van kitéve, amelyek csúszást és vágást idéznek elő az adott síkon. Az erő, amely ezt a hatást kiváltja, a nyíróerő. A nyíróerő hatására a tárgy keresztmetszetében keletkező belső erőt nyírófeszültségnek nevezzük.
|
| Nyomófeszültség | A nyomófeszültség olyan erő, amely egy anyag belsejében keletkezik, amikor arra nyomóerőt (a tárgyat összenyomó irányú, a húzóerővel ellentétes irányú erőt) fejtenek ki.
|
| O | |
| Ólommentes forraszanyag | Az ólommentes forraszanyag olyan forraszanyagot jelöl, amely nem tartalmaz ólmot (Pb). Az ólommentes forraszanyag elsősorban ónt (Sn), valamint ezüstöt és rezet tartalmaz. Az ólomtartalmú eutektikus forraszanyagok az 1990-es évekig a fő forraszanyagfajták voltak. A kiselejtezett elektronikai alkatrészekben és NYÁK-okban található ólmot feloldó savas esők okozta talajvízszennyezés azonban problémát okozott, és kb. 2000 óta ólommentes forraszanyagokat használnak. Az Európai Unió (EU) 2006. július 1-jén vezette be a RoHS-irányelvet, amely elvileg megtiltja az ólom és más veszélyes anyagok használatát az elektromos és elektronikus berendezésekben. Az ólommentes forraszanyagok kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományos eutektikus forraszanyagok. Ugyanakkor az ólommentes forraszanyagok nedvesíthetősége alacsony, és többségük olvadáspontja magas, 217 °C körül van. Ez azt jelenti, hogy az újraömlesztéses feldolgozás során figyelni kell a hőmérsékleti profilra a NYÁK-ok és az elektronikus alkatrészek deformációval és károsodással szembeni védelmének biztosítására. |
| Optikai lap | Az optikai lap egy átlátszó üveglap, amelynek egyik oldalát nagy pontossággal laposra csiszolják. A síklapúság mérésére használják, fényinterferencia segítségével. A felület pontosságát Newton-gyűrűk alapján értékelik, amelyek a sík és a szabványos felület között jelennek meg. Az átlátszó üveglapot, amelynek mindkét oldala sík és párhuzamos, optikai párhuzamosnak nevezzük, és a síklapúság és párhuzamosság mérésére szolgál, optikai interferencia segítségével.
|
| P | |
| Párhuzamosság |
|
| PGA | A PGA (tűs mátrix tokozás) egy olyan félvezető csomag, amelyben a külső csatlakozókapcsok (tüskék) téglalap alakban vannak elrendezve. A műanyagból készült PGA-t PPGA-nak, a kerámiából készültet pedig CPGA-nak nevezik. A speciális aljzatok használata megkönnyíti az eltávolításukat és visszahelyezésüket. |
| R | |
| Rácsállandó |
|
| S | |
| Síklapúság |
|
| Sorja | |
| Spunbond módszer | A spunbond módszer a műgyantából készült nem szőtt szövetek gyártására szolgáló eljárás. A gyantaforgács anyagokat megolvasztják és összesodorják, így hosszú szálakat hoznak létre. Ezeket közvetlenül a fonócsövekből jönnek ki, és véletlenszerű hálós alakzatot hoznak létre. A szövedéket lap alakúra alakítják hőkompressziós kötéssel vagy más módon.
|
| Spunlace módszer | A spunlace módszer, más néven szálkuszálás, a nem szőtt szövetek gyártásának egyik fajtája. A pamutot vagy más rövid szálakat kibontják, megtisztítják és kártolással összekeverik, hogy hálót képezzenek. Vízsugarat permeteznek a szövedékre, víznyomást gyakorolva a szálakra. Ez azt eredményezi, hogy a szálak összegabalyodnak egymással, és lap alakzatot hoznak létre.
|
| Stancoló | A stancoló egy olyan szerszám, amely megprésel egy anyagot, hogy a présformázási folyamat során plasztikus átalakítást végezzen. A stancolót apa szerszámnak is nevezik. A stancoló általában a megfelelő szerszámmal szemben van felszerelve, és átviszi az alakját az anyagra úgy, hogy az anyagot a stancoló és a szerszám közé nyomja. Különböző típusú stancolók léteznek, ideértve a simító-, hajlító- és húzóstancolókat, amelyeket az átalakítási célnak megfelelően választanak ki.
|
| Szerszám | Préseléskor a szerszám, más néven az alsó szerszám, anyaszerszám vagy húzószerszám (húzási alkalmazásoknál), a stancolóval ellentétes oldalon lévő rész. Egyes préselési munkahelyeken a „szerszám” olyan lemezre vagy blokkra utalhat, amely a szerszám része. A legtöbb esetben azt a darabot, amely a fémlemezt vagy más szilárd anyagot adott formára alakít, szerszámnak, míg azt a darabot, amely fröccsöntés vagy öntés során egy bizonyos formát alakít ki, öntőformának nevezik.
|
| Szerszámfej | A szerszámfej egy esztergagépekhez használt vágószerszám. A szerszámszár tengelyét szárnak, a pengéjét pedig hegynek nevezzük. A cserélhető hegyeket eldobható hegyeknek nevezzük.
|
| Szerszámtartó tömb | A szerszámtartó tömb a préságyra szerelt vastag fedőlemez, amely az alsó szerszám beszerelésére szolgál a présgépben. A szerszámtartó tömb hornyokat vagy menetes lyukakat tartalmaz, amelyek az alsó szerszám rögzítésére szolgálnak. Egyes szerszámtartó tömbökön hornyok vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy az alsó szerszámmal együtt eltávolítsák őket a présről. Ezeket mozgó szerszámtartó tömböknek nevezzük.
|
| T | |
| Tartónyomás | A fröccsöntés során tartónyomást alkalmaznak, hogy megakadályozzák, hogy az öntőforma üregébe fecskendezett olvadt műanyag a beöntőnyílás lezáródása (megszilárdulása) előtt visszafolyjon. Az elégtelen tartónyomás lehetővé teszi a műanyag visszafolyjon a beöntőnyíláson keresztül, ami beszívódást okoz a fröccsöntött termékben. Ez növelheti a képlékeny zsugorodást is, ami a tervezési méretnél kisebb terméket eredményez. Ha azonban a nyomás túl magas, az megnövelheti a fröccsöntött termék méretét, sorjákat képezhet, vagy öntőforma kioldódási hibát okozhat.
|
| U | |
| Üreg | A apa és az anya öntőforma közötti tér, ahol a termék keletkezik. Az üreg utalhat az öntőforma homorú alakjára, vagy magára az anya öntőformára (fröccsöntés esetén a fix oldalra).
|
| V | |
| Vetemedés |
|
